2016 - karácsony

1 

        2016. – karácsony        A Tési Evangélikus Egyházközség lapja    XIV.  évf.  5. szám

Karácsonyi kútforrás 

Volt egyszer egy ember, aki vizet keresett. Egy sokak által alkalmasnak mondott helyen ásni kezdett. 

Leásott 12 méter mélyre, de nem talált vizet, hát odébbállt és máshol próbált szerencsét. Itt már 14 méteres 
gödröt ásott, de víznek nyomát sem látta. Megpróbálta harmadszor is egy újabb helyszínen, de itt sem járt 
sikerrel.  
Szegény ember! Ha nem három helyen kezdett volna el ásni, hanem az első kút mélyítésére fordította volna 
az erejét, elérte volna a bővizű forrást! 

Volt egyszer egy ember, aki igazi örömöt, tartós békességet, örök értékeket keresett. Sokan mondták 

neki, hogy a templomban és a Bibliában megtalálja. El is ment a karácsonyi istentiszteletre. Minden nagyon 
tetszett neki: a hatalmas karácsonyfa, a gyülekezet éneke, a gyermekek betlehemes jelenete, az ünnepélyes 
légkör – de úgy gondolta, hogy neki valami másra, ennél többre van szüksége. Továbbment és máshol kereste 
a boldogságát, de hasztalan! Szegény ember! Abban igaza volt, hogy az ünnepi kellékek és külsőségek nem 
oltják lelkének szomjúságát. De rosszul döntött, amikor továbbállt. Hiszen csak mélyebbre kellett volna ásnia, 
és ő is megtalálta volna az éltető vizet, az üdvösség forrását, ahogy előtte már oly sokan megtalálták és éltek 
belőle.  

A  karácsony  felszínes  szemlélője  nem  találja  meg  a  benne  rejlő  éltető  evangéliumot  és  azt  hiszi, 

máshol  kell  keresnie  a  boldogságát.  Az  ünnep  fárasztó  és  drága  mulatság  lesz  számára,  gyorsan  kihunyó 
fényekkel. Pedig ott a mélyén a forrás. Az élő és éltető, az örök életre buzgó forrás. 
Minket már nem különleges csillag vagy angyali szózat vezet, nekünk már nem a kisdedet kell megtalálnunk 
valamiféle betlehemes díszletben. Minket már a Megváltó Krisztus hív karácsonykor is: „Jöjjetek énhozzám 
mindnyájan!”  (Mt.11,28.)  „Én  vagyok  a  kezdet  és  a  vég.  Én  adok  majd  a  szomjazónak  az  élet  vizének 
forrásából ingyen.” (Jel.21,6.) Ha pedig már megtaláltuk Őt, adjuk tovább másoknak is az örömhírt: 
 

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret. 

Békét akar, nem zord ítéletet! 

Örvendjetek, örvendjetek! 

Jézus az Isten Fia, eljött értetek, 

Nem kell a sötétségben, bűnben élnetek. 

Halljátok meg e jó hírt, emberek! 

Örvendjetek, Jézus feltámadott: 

Új életet és új reményt hozott. 

Örvendjetek, örvendjetek! 

Nála az örök élet forrása ered. 

Jöjjetek, igyatok hát éltető vizet! 

Halljátok meg e jó hírt, emberek! 

dr. Zsednai Józsefné,  

lelkész 

2 

Csoda történt 

A XIX. században Ravensberg vidékén élt egy híres ébresztő prédikátor Johann Heinrich Volkening. Igehirdetései 

valóban átformálták  Bielefeld egész környékét,  a ravensbergi  vidéket. Egyik  este  egy  gazdag paraszthoz hívták,  aki 
becsületes és szorgalmas ember volt, de az ébresztő igehirdetéseket szívből gyűlölte, mert nem ismerte el, hogy ő 
bűnös, nem kellett neki a bűnösök Megváltója a kereszten. Azt mondta:  

-

Jót teszek, és senkitől se félek.  

Volkeninget azért hívták, mert a paraszt halálos beteg lett és úrvacsorát kért. A magas termetű, ragyogó kék szemű 
Volkening elment hozzá. Ágyához lépve hosszan, hallgatagon nézi a beteget, és ezt mondja: 

-

Henrich! Félek, nagyon félek. Úgy, ahogy eddig éltél, nem juthatsz a mennybe, hanem csak a pokolba! 

Aztán megfordult és elment. A paraszt iszonyú haraggal nézett utána és tombolt:  

-

Ez pap? Hát ez a keresztyén szeretet?  

Aztán jött az éjszaka. A súlyos beteg ébren feküdt, lelkiismerete furdalta.  

-

Nem a menny felé haladok, hanem a pokol felé. Hátha igaz?  

És most sok bűne eszébe jutott: nem tisztelte Istent, többször ügyesen becsapott másokat. A következő éjszakákon 
félelem szállta meg, nagyon nyugtalan lett. Látja, hogy sok bűne van, és egyáltalán nem Isten gyermeke. Most már 
komolyan meg akar térni. Három nap múlva újra elküldi feleségét Volkeninghez:  

-

Asszony! Hívd Volkeninget!  

Késő este van, de Volkening azonnal ment. A paraszt nyugtalanul mondja:  

-

Lelkész! Azt hiszem, meg kell térnem.  

-

Igen  –  mondja  Volkening  -  ,  csendesedik,  aki  öregszik,  de  a  nyomorúság  szülte  bűnbánat  halott 
bűnbánat. Másként jön az igazi.  

Megmondta, aztán meg is fordult és elment. A paraszt most még jobban haragudott, és azt hiszem, önök is 
mind  nagyon  haragudnának  egy  ilyen  lelkészre,  nem?  Elvégre  jobban  illenék  a  lelkészhez,  ha  egy  gazdag 
paraszttal barátságosan beszélne. Méghozzá úgy látszik, hogy ez az ember hamarosan meghal. De Volkening 
olyan ember volt, aki Isten előtt állt, és tudta, mit mond. Három nap múlva a paraszt szörnyen rossz állapotba 
került. Most már tudta:  

-

Meg  kell  halnom!  És  hol  volt  az  életemben  a  szeretet,  öröm,  békesség,  türelem,  szívesség,  jóság, 
hűség, szelídség, mértékletesség?  

Egy életen át megvetette a Megváltót, aki meghalt érte. Elkergette, amikor szeretettel jött hozzá. Már látja 
magát a pokol szélén és egészen kétségbe esett. 

-

Asszony! Hozd el a papot!  

A feleség nem akar menni.  

-

Úgysem segít rajtad!  

-

De hozd el, mert én így a pokolba jutok.  

Most már elment az asszony, és Volkening most olyan emberre talált, aki megértette: „Ne tévelyegjetek, 
Istent  nem  lehet  megcsúfolni,  mert  amit  vet  az  ember,  azt  aratja  is.”  Odahúz  egy  széket  az  ágyhoz  és 
megkérdezi: 

-

A pokol felé visz az út?  

-

Igen, a pokol felé.  

-

Henrich, menjünk a Golgotára! Érted is meghalt Jézus.  

És  akkor  a  legbarátságosabb  és  legkedvesebb  szavakkal  beszél  neki  arról,  hogy  Jézus  a  bűnösöket  jött 
megmenteni, de előbb a saját szemükben is bűnösökké kell lenniük. Nem mondogathatjuk már: „Jót teszek 
és senkitől se félek.” Az igazságot kell elfogadnunk, és akkor meg tud menteni Jézus. A paraszt csak most 

3 

ismerte fel: „Jézus meghalt értem a kereszten. Kifizette bűneim büntetését. Olyan igazságot ajándékozhat 
nekem, ami Isten előtt érvényes.” Most először imádkozik igazán:  

-

Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Úr Jézus, ments ki a pokolból!  

Volkening  csendesen  elmegy.  Megvigasztalódik,  mert  a  beteg  már  Jézust  hívja  és  a  Biblia  háromszor  is 
mondja: „Aki Jézus nevét segítségül hívja, megtartatik.”  
Amikor a következő nap a lelkész  újra elment, már egy Istennel megbékélt embert talált.  

-

Hogy vagyunk, Henrich?  

-

Elfogadott – kegyelemből. Csoda történt.  

Így élte át egy büszke paraszt az újjászületést.                                                                                 

  Wilhelm Busch 

Ne aggódj!

“Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal 

hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.” (Filippi 4:6) 

Lehet-e  valóban  egy  vidám  karácsonyod 

akkor is, ha ezeregy nyomás nehezedik rád? Igen, 
lehet  –  és  ennek  megvalósításához  nem  kell 
messzire  menned.  Függetlenül  attól,  hogy  a 
problémák,  amelyekkel  szembenézel,  mennyire 
erőteljesek, 

vagy 

esetleg 

mennyire 

jelentéktelenek,  mégis  ez  a  karácsony  lehet  a 
legcsodálatosabb,  és  leginkább  gondmentes 
időszak, amely valaha is volt az életedben, és ezt 
már ma elkezdheted.

Valószínűleg  neked  is,  mint  hívőnek  már 

megszokottan hangzik az Igerész, amely kijelenti, 
hogy  semmiért  ne  aggodalmaskodjatok.  De 
vetted-e  ezt  már  annyira  komolyan,  hogy 
működésbe, 

gyakorlatba 

is 

helyezted? 

Valószínűleg  azért  nem  vetted  komolyan,  mert 
nem  értetted  meg,  hogy  az  aggodalmaskodás 
mennyire  veszélyes  lehet.  Talán  nem  fogtad  fel, 
hogy  az  aggodalom,  az  ördög 
ellened 

irányuló 

halálos 

fegyvereinek fontos összetevője.

Ez  így  igaz.  Az  aggódás  az 

egyik  fő  fegyvere  az  ördög 
hadviselésének.  Ha  nálad  el  tudja 
érni,  hogy  aggodalmaskodj,  akkor 
az  anyagi  feszültségeket,  családi 
feszültségeket és az ütemezett problémákat fogja 

felhasználni,  –  melyek  csupán  a  mindennapi  élet 
“természetes” velejárói, – hogy téged lenyomjon, 
és olyan sok gondba rángasson bele, amennyit el 
sem tudsz képzelni, hogy lehetséges.

Az orvostudomány állítja, hogy az Egyesült 

Államokban  a  kórházi  ellátásra  szorult  emberek 
magas százaléka az aggódás- és feszültség okozta 
betegségektől  szenvednek.  Mindennek  ellenére 
sok hívő aggódik anélkül, hogy ebbe belegondolna. 
Azért  aggódnak,  hogy  túl  alacsonyak,  vagy  túl 
soványak. Izgulnak emiatt, és fel sem fogják, hogy 
bűnt követnek el.

“Micsoda, ez bűn lenne?” – kérdezheted. 

Igen! Egy újjászületett hívőnek, akinek van 

egy Bibliája  –  az aggódás bűn. Tehát, még akkor 
se aggodalmaskodj, ha a karácsonyi üdvözlőlapok 
elkéstek, és 45 ember fog hozzád jönni karácsonyi 
vacsorára.

Ehelyett tedd azt, amit a 

Biblia  mond,  hogy  tenned  kell. 
Imádkozz,  és  a  kérésedet  tárd 
Isten  elé…  ezután  dicsérd  Őt  a 
feleletért! Békességed lesz.

Most  gyerünk,  és  legyen 

egy  igazi  vidám  karácsonyod, te 
gondok nélküli ember!

(

http://havannacsoport.hu/

) 

4 

Néhány szó a Magvetés Alapítványról 

A Tési Evangélikus Egyházközség, mint alapító 2011 novemberében létrehozta a Magvetés Közhasznú 

Alapítvány  elnevezésű  alapítványt,  hogy  minél  több  oldalról  tudjuk  egyházunk  tagjait,  és  a  tésieket 
támogatni, lelki és anyagi vonatkozásban egyaránt. 

A  2011.  november  13-án  megtartott  közgyűlésen  a  közgyűlés  tagjai  egyhangúlag  elfogadták  a 

kuratórium  tagjait  a  következő  tisztségekre:  az  alapítvány  kuratóriumának  elnöke:  Ferenc  Istvánné,  az 
alapítvány kuratóriumának titkára: Szabó Lászlóné (Borbás Ildikó), az alapítvány kuratóriumának tagjai: Ács 
Zsuzsanna, Csupecz Edéné és Szabó Tamás.

A  Veszprém  Megyei  Bíróság  2012.  március  19-én 

kelt  levélből  megtudtuk,  hogy  az  előző  végzés  jogerőre 
emelkedett.  

Menetközben  némi  jogi,  törvényi  változtatás 

kapcsán alapítványunk nevéből kikerült a közhasznú szó, 
de a működési területünk és tevékenységünk lényegében 
semmit nem változott. 

2012 óta minden nyár végén megrendezésre kerülő 

családi  nap  szervezésében,  és  lebonyolításában 
igyekszünk részt venni. Az elmúlt évek folyamán ezen és 
hasonló  programokhoz  kapcsolódóan  adtunk  be 

pályázatokat,  kisebb-nagyobb  sikerrel.  Kiemelendő  a  2015  év  elején  még  elutasított,  majd  az  év  végére 
sikeresen zárult: tárgyi eszközök beszerzése a Magvetés Alapítványban című pályázat.  Az itt elnyert 250 000 
Ft-ból 2016 február végén beszerezhettük a gyülekezeti teremben látható fénymásoló gépet. Nagyon nagy 
hasznát  vesszük,  hiszen így  könnyebb  az  évente 3-4  alkalommal megjelenő  újságunk  sokszorosítása,  és  a 
különféle alkalmakon használt szóróanyagok biztosítása.  

Együttműködési  megállapodást  kötöttünk  a  várpalotai  Faller  Jenő  Szakközépiskolával,  melynek 

jelentősége önkéntes tanulók fogadása a különféle rendezvények kapcsán. 

Tulajdonképpen az alapítvány gyülekezetünk terveiben működik közre, annak terveit, programjait segít 

megvalósítani.  Gyakran  előfordul,  hogy  egy  pályázaton  nem  indulhatnak  egyházközségek,  viszont 
alapítványok igen. Ilyenkor jó lehetőség, hogy gyülekezetünknek van egy plusz karja támogatást szerezni. 

Alapítványunk számára most már felajánlható az

a

dó 1%-a, amelyről mindenki szabadon rendelkezhet, 

így kérjük, aki teheti legyen  részese  e formában szervezetünk sikerének

.

 Mindemellett az év végén kapott 

nőegyleti adományokat is egyházi alapítványunk számláján gyűjtjük, amelyet és minden további támogatást 
köszönünk.  

" Mint akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek igéje által, amely él és 

megmarad örökké." (1Péter 1:23) 

Ferenc Istvánné 

Név: Magvetés Alapítvány  

Adószám: 18285408-1-19 

5 

Mit jelent számodra karácsony?  

Krisztus megszületése kibeszélhetetlen örömüzenet az égből a Földre. A betlehemi angyalok a békesség himnuszát 

zengik. A karácsonyi üzenet jóakaratot hirdet a földön mindenféle népnek és nemzetségnek, a valóság pedig az, hogy 
a rosszindulat, a kegyetlenség és az elszabadult sátáni erőszak sohasem tombolt talán még olyan eszeveszettül, mint 
éppen most.  

Azok  az  idők,  amiket  ma  élünk,  különösen  alkalmasak  arra,  hogy  megérthessük  a  karácsonynak  azt  a  kettős 

jelentését, amit alapigénk is kifejez: Krisztus „az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be őt. Valakik pedig befogadták 
Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek.” Krisztus eljövetele erre a 
földre két nagy csoportra választja szét az embereket: az Őt befogadókra és az Őt elutasítókra. Ez a mai karácsonyi 
ünnep tehát ítélet azok ellen, akik nem fogadták be Krisztust, és kegyelmet hoz azok számára, akik helyet adnak Neki 
életükben.  

Ha egy beteg nem veszi be a fölkínált orvosságot, amitől meggyógyulhatna, nem az orvos lelkén szárad, ha nem 

gyógyul  meg.  Ha  egy  vízbe  fuldokló  visszautasítja  az  utána  dobott  mentőövet,  ne  mást  okoljon,  hogy  miért  nem 
segítettek rajta!  

A  karácsony  azt  jelenti,  hogy  Isten  mindent  megtett  ezért  a  világért,  de  a  világnak  nem  kellett  Krisztus, 

visszautasította az utána nyúló isteni kezet. Jézus eljött az övéi közé, és az övéi nem fogadták be Őt.  

Igaz tehát az Isten szent szeretetéről szóló karácsonyi üzenet, de mit tehet még az Isten akkor, mikor az ember 

bedugja a fülét, ha szól hozzá, elfordítja a tekintetét, ha közeledik feléje, és elzárkózik előle, ha bebocsátást kér nála 
az Úr. Az ember bünteti önmagát azzal, hogy nem fogadja be a Krisztust, mint ahogy a fuldokló önmagát bünteti azzal, 
ha ellöki magától a mentőövet – hiszen Krisztus nélkül minden út a pokolba vezet.  

És így van ez nemcsak a világ és az emberiség életével, hanem a tiéddel és az enyémmel is. Krisztus eljött és ha nem 

fogadod  be  őt,  már  itt  a  földön  kezded  érezni,  a  lelkedben  vagy  az  otthonodban  a  pokol  leheletét.  Nem  az  Isten 
büntetése a pokol, hanem a magad-választotta út természetes vége.  

Akik befogadjuk Krisztust, Isten fiaivá leszünk általa, tehát gyermekké, újra gyermekké. Karácsony estén, amikor a 

karácsonyfa körül apró gyermekeket látunk, akiknek a boldog izgalomtól csillog a szemük, önkéntelenül fölsóhajtunk: 
milyen jó is a gyermekeknek, ilyen boldog, ilyen vidám csak egy gyermek lehet.  

Nos, testvérem, a karácsony éppen azt hirdeti, hogy te is, őszülő fejeddel is újra gyermekké lehetsz, isteni Atyánk 

gondtalan, vidám gyermekévé. Nem arra ad hatalmat, hogy ezentúl ne történjék semmi bajom, elkerüljék életemet a 
viharok  és  betegségek,  hanem  arra,  hogy  minden  helyzetben  számíthatok  az  Ő  édesatyai  gondviselésére  és 
segítségére.  

Ez a mi legnagyobb karácsonyi ajándékunk, hogy íme, újra gyermekké lehettünk. Ez azt jelenti, hogy senki sincs 

egyedül!  Különösen  karácsonykor  van  szükségünk  a  családi  közösségre,  magányos  emberekre  ilyenkor  nehezedik 
legsúlyosabban a magány.  

Vajon  vádol-e  téged  a  karácsony  vagy  boldogít?  Befogadod-e  az  érkező  Krisztust  vagy  elutasítod?  Ettől  függ 

számodra nem csak a karácsonyi ünnepek, hanem az egész életed boldogsága is.  

Joó Sándor 

Túrmezei Erzsébet: KENYÉRNEK JÖTTÉL  

Kenyérnek jöttél éhező világba,  
világosságnak sötét éjszakába,  
fényes hajnalnak, örök ragyogásnak,  
vak zűrzavarban bizonyos tanácsnak.  
Jöttél útnak, igazságnak, életnek,  
s kicsiny gyermekként jászolba fektettek,  
Ó, Jézus!  

Mért sínylődnénk hát éhezve, szegényen,  
mért tévelyegnénk világtalan éjben  
tanácstalanul és halálraváltan  
és úttalanul a hazug világban,  
amikor benned mindent megnyerhetünk,  
kis jászlad elé odatérdelhetünk, ó, Jézus!  
 

6 

-

október  16-án,  a  vasárnapi  istentiszteleten  ünnepeltük  templomunk  építésének  230.  évfordulóját.  Az 
istentiszteleten Ferenc Istvánné, Ferenc Panna és Stanka Károlyné verssel szolgáltak, Barta Andrea egy kedves 
beszámolóban  felidézte  a  templomtörténet  évszázadait.  Gyülekezeti  tagjainktól  régi  fényképek  érkeztek, 
melyek közül többet a karzat alatti falon helyeztünk el. Az igehirdetés, az imádságok, az énekek mind-mind 
hálára  indították  szívünket.  Nagyon  áldott  alkalom  volt.  Az  istentisztelet  végén  készült  csoportképek 
megtekinthetők és rendelhetők.   

-

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik az idei szezonban is vállalták a temető és a templomudvar kaszálását: 
Winter Béla, Svehlik László, Barta János, Bódai Sándor, Patonai Zoltán, Varga Lajos, Zugor István, Kubik Zoltán, 
Dávid Imre, Nagy Roland, Stanka Erika 

-

ősszel  elkezdődött  a  kisbuszunk  számára  kialakítandó  garázs  ajtajának  bővítése.  A  kőművesek  az  első 
munkaütemmel  végeztek.  Jelenleg  készül  a  lakatos  munka,  várhatóan  januárban  lesz  zárható,  és  így 
használható  az  eddigi  pajta  buszgarázsként.  Az  előbbi  szakmunkák  mellett  villanyszerelést  is  végeztettünk, 
hiszen a két hátsó helyiségben eddig nem volt világítás. Most lámpa és konnektor is került mindkét helyre. 
Rendeltünk egy elektromos rágcsáló-riasztó eszközt is, mivel a parókia padlásán nyestek tanyáznak.  

-

az  egyházfenntartói  járulékot  (3 500  Ft/fő/év)  a  B3  Takarék  várpalotai  fiókjában  illetve  Barta  Andrea 
pénztárosnál lehet befizetni 

-

novemberben a székesfehérvári Depónia Kft elszállította mindkét temetői tárolóból a hulladékot. Köszönjük 
Varga Lászlónak és Borbás Zsoltnak, hogy vállalták a rakodást. 

-

három decemberi csütörtök estén a várpalotai gyülekezetben adventi estéken vettünk részt többen Tésről 

-

Anyakönyvi hírek:  

- temetés ebben az évben nem volt  

- keresztelő: Sörös-Pál Szonja (Pál Viktória és Sörös László kislánya) 

                       Kelemen-Pál  Noel  és  Kelemen-Pál  Noa  Hajnal  (Pál  Hajnalka  és  Kelemen  András  gyermekei) 
- esküvő: Mandák Erika és Sári József  

-

Karácsonyi ünnepi alkalmak:    
-  December  24.,  Szenteste  18.00  órakor  istentisztelet  a  templomban  (Kérjük,  öltözzenek  melegen!!!)  
-    December  25.,  Karácsony  első  napján  délután  2  órakor  úrvacsorai  istentisztelet  a  gyülekezeti  teremben  
-   December 26., Karácsony második napján délután 2 órakor istentisztelet a gyülekezeti teremben Isó Zoltán 
veszprémi lelkész helyettes szolgálatával. Ezen a napon kereszteli meg lelkésznőnk első unokáját Várpalotán. 
Isten áldását kívánjuk a baba és családja életére! 

- December 31., óév este 18.00 istentisztelet a gyülekezeti teremben    
- Január 1. újév napján délután 2 órakor úrvacsorai istentisztelet a gyülekezeti teremben  

- Január 6-án pénteken, vízkereszt ünnepén délután 2 órakor istentisztelet a gyülekezeti teremben  

Mi újság van 
(egy)házunk táján? 

Áldott, békés karácsonyt  

és Krisztusban bízó újesztendőt kívánunk 

gyülekezetünk minden tagjának!