2015. - Reformáció

 

 

 

      2015. – Reformáció       

​

A tési evangélikus egyházközség lapja

​

          XIII. évf. 3. szám 

 

Reformáció – ma 

 

A reformáció ünnepén nem engedhetjük meg magunknak, hogy ez a nap csupán múltba néző,

 

 

 

 

 

 

 

     

 

 

 

 

jeles egyháztörténeti évforduló legyen számunkra. Látjuk a jelen gondjait, fogyó

 

 

 

 

 

   

 

 

 

egyházunkat, elerőtlenedő gyülekezeteinket. Érezzük, hogy valamit tenni kell. A reformáció

 

 

 

 

 

 

 

   

 

egy fél évezreddel ezelőtt nagyot változtatott a világon. Valami hasonló történés ma is

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

   

segíthetne rajtunk!  
De mit jelenthet ma a reformáció a gyülekezeteinkben? 

1. A reformáció egyik legfontosabb eredménye volt, hogy visszaadta a Szentírás tekintélyét. A megújulás útja

 

 

 

 

 

 

 

   

 

   

 

 

számunkra is itt kezdődik: vissza kell térnünk mindennapi életünkben a tiszta, evangéliumi tanításhoz! Az ige

     

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

hallgatásához, olvasásához és az igéhez igazított, példaadó élethez! Ma is igaz, amit Pál apostol Timóteusnak

 

     

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

írt (2.Tim.3, 16.): „a teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

   

   

 

 

igazságban való nevelésre.” De vajon kapnak­e tőlünk ilyen nevelést a gyermekeink és unokáink – úgy ahogy

 

 

 

 

 

 

 

 

   

   

   

 

 

azt Luther Márton is javasolja és segíti a Kiskáté című, családfőknek szóló iratában? A Biblia még ma is, és

 

 

   

   

   

 

 

 

 

   

 

 

     

minden időben alkalmas arra, hogy konkrét válaszokat adjon az élet aktuális kérdéseiben. Ha az ige nem kerül

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

   

 

 

 

méltó helyére az életünkben, akkor nem várható megújulás a keresztyén közösségekben! 

2. A reformáció fontos törekvése volt, hogy Isten szeretetét közel vigye az emberekhez. Az evangélium lényege

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

is az isteni mentő szeretetről szól: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz

   

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn.3,16.) Ennek a szeretetnek a megtapasztalására van

   

 

 

 

 

 

 

 

   

   

 

 

szükségünk, hogy végbemehessen közöttünk és bennünk a kegyesség reformációja, a személyes hívő élet

 

 

 

   

   

 

   

 

 

 

megújulása. Az egyház a hívők közössége, tehát egyénekből áll. Ha az egyház válságban van, akkor a

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

gyülekezet, az egyén hite van válságban! A reformáció bennünk kezdődik! Ha személyes életünkben nincs

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

megújulás, akkor az egyházban sem lesz! Nem várhatjuk közegyházi intézkedésektől, az 500. évforduló ünnepi

 

   

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

programjaitól közösségeink hitének, vonzásának megerősödését. De kérhetjük – és kérjük is! – a Szentlélek

 

 

 

 

 

 

     

 

     

 

Isten hitet teremtő és megújító erejét, áldását. Ahogy énekeskönyvi imádságunk is írja: „Uram, ébreszd

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

egyházadat – és kezdd rajtam! Építsd gyülekezetedet – és kezdd velem!” 

3. A megújulás vágya újra meg újra felveti az egyházi struktúra átalakításának kérdését. Gyülekezeteink ma

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

túlságosan templom­ és lelkészközpontúak. Meggondolandó, hogy az első keresztyének házanként gyűltek

 

   

 

 

   

 

 

 

 

össze közösségi alkalmaikra. Otthon volt náluk az ige – mi pedig hetente meglátogatjuk a templomban! Ha

 

 

 

 

 

   

   

 

 

 

   

 

 

otthonainkban, családi, baráti, testvéri légkörben szólhatna az ige és az imádság, ha álarcok nélkül meg

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

tudnánk élni a hitünket, gyakorolnánk a mindennapok engedelmességét, a bűnvallást, a megbocsátást, az

 

   

 

   

 

   

   

   

elfogadást, az az egész gyülekezet életében is jó gyümölcsöket érlelne. „Isten munkáját nem lehet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

feltartóztatni, de ki lehet belőle maradni. Amelyik gyülekezet szembenéz a saját hiányaival, terheivel és enged

     

 

 

 

 

 

   

 

 

   

 

Isten helyreállító munkájának, az nem fog kimaradni az ébredésből sem, átélheti a megújulást,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

gyümölcstermést, növekedést.” Így legyen közöttünk is!                                                      

​

Dr. Zsednai Józsefné 

Halloween…  nélkülem! 

Klári és Dávid kíváncsian nyomják orrukat a kirakatnak. Az üveg mögül ronda sütőtökök vigyorognak vissza

   

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

rájuk. Klárinak erről eszébe jut valami: 

­

Épp a Halloweenről kell fogalmazást írnunk. Brrr, nézd azt a koponyát!  

­

Ne félj, nem igazi! – mondja Dávid nyugodt hangon, de Klárit kirázza a hideg.  

­

Különben Karcsiéknál is lesz Halloween parti. Jössz?  

­

Még nem tudom, de most mennem kell. Szia!  

A pékség kirakatában is plakát lóg, mely nagybetűkkel hirdeti: „Ördögien finom Halloween sütik!” A

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

   

Halloween mindenkinek jó pénzkereseti forrást jelent. Varázsló kellékek, vámpír jelmezek, pókhálók,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

csontvázak – szórakoztatniuk kellene, ám inkább félelmet keltenek. Minden évben megnő ilyenkor a boltok

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

forgalma.  
­ Na végre! Klári, nagyon későre jár. Hol voltál ilyen sokáig? – kérdezi anya. A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

   

vacsora már tálalva van.  
­ Hú, farkas éhes vagyok! … De hová tűntek a töklámpások az ablakból?  
­ Kidobtuk őket. – válaszolja apa.  
­ Kidobtátok?!  
Klári nem egészen érti a dolgot. Édesanya kezébe nyom egy képes újságot.  

­

Olvasd csak el ezt a cikket!  

Klári leteszi a villáját. A cikk olvasása közben a pizza kis híján a torkán akad.  
„Halloween – boszorkányok és Sátán hívők ünnepe.” A történet több mint 2000 éves. Október 31­e az új év

   

   

 

 

   

 

 

 

 

 

 

       

kezdetét jelentette a kelta druidáknak, akik papok, varázslók és jósok voltak. Nem hittek az egy igaz Istenben,

 

   

 

 

 

 

   

 

 

 

   

 

 

 

hanem sok istent imádtak. Hitük szerint ezen az éjszakán Samhain, a holtak ura előjön és összegyűjti a halott

 

 

 

 

 

 

   

 

   

 

 

   

   

 

lelkeket. 

­

Apa, ezek szerint a Halloween az ördög fesztiválja! – szörnyülködik Klári.  

Az ünnep Írországból indult, majd Amerikában és más országokban is elterjedt. A Halloween angol szó, annak a

 

 

 

 

 

   

 

   

   

 

 

 

   

kifejezésnek a rövidítéséből alakult, melynek jelentése: „mindenszentek előestéje”. Ezen az estén a varázslók

   

 

 

 

 

 

 

   

   

 

répákat vájtak ki, és mécsest tettek a belsejükbe. A répalámpásokat aztán kiaggatták a házukra, és így kiáltoztak:

 

     

 

   

   

 

 

   

   

 

 

„Ajándék vagy átok!” Azokat, akik semmit nem áldoztak Samhainnak, megátkozták.  
Klári leteszi az újságot. Apa tovább magyaráz.  

­

Azok, akik szellemnek öltöznek ezen a napon, bekopognak minden házhoz és valami édességet kéregetnek,

 

 

 

 

   

 

 

 

   

 

 

 

erre a pogány hagyományra emlékeznek. Isten ezt mondja a Bibliában: „Ne tanuld el azokat az utálatos

   

 

 

 

 

 

   

 

 

   

   

 

dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek!” (V Móz 18:9­14). Azért figyelmeztet minket, mert szeret

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

bennünket. Parancsolatai jók, ezért érdemes Rá hallgatnunk és elfordulnunk mindentől, ami rossz. A

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

   

Halloween az ördög éjszakája. Azok, akik részt vesznek benne, akár viccből, akár komolyan, Isten

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ellenségének, a Sátánnak uralma alá adják magukat, és ezzel kiszolgáltatják életüket a gonosznak.  

­

Én ezt eddig nem tudtam. Mától fogva lehet Halloween… nélkülem! – mondja anya eltökélten.  

­

No és olvastad azt is, amit az áldozatokról írtak? – kérdezi apa. Klári elsápad.  

­

Embereket áldoztak a Sátánnak. Hatalmas kosarakba ültették, majd elevenen elégették őket. Az ördög

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nemcsak hazudik. Isten elmondja az igében, hogy az ördög embergyilkos kezdetek óta. (Jn 8:44).  

A Halloween mindig is az ő napja volt, és ma is az.  
Halloween a boszorkányok és a Sátán hívők legfontosabb ünnepe. Lehet Halloween … nélkülem! – apa hangja

   

     

 

 

 

 

 

   

   

 

 

határozottan cseng. Klári sem gondolkozik sokáig: 

­

Döntöttem: nem megyek el a Halloween partira!  

A Dávidnak küldött tömör sms így hangzik: „Lehet Halloween … nélkülem!”  
Halloween nélkülem, és remélhetőleg nélküled! Mi a teendő, ha megtörtént már, hogy nem engedelmeskedtél

 

   

 

 

   

   

 

 

 

 

 

Isten parancsának, és részt vettél valamilyen pogány, ördögi alkalmon? Imádkozz! Kérd az Úr Jézust, hogy

 

   

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

bocsásson meg, és többé ne menj ilyen helyekre! Jézus Krisztus megbocsát, mert a kereszten meghalt minden

 

   

   

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

bűnödért. Ne félj! Jézus feltámadt, Ő a győztes! Ha még nem kérted Istent, hogy bocsássa meg minden

 

 

 

 

     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

bűnödet, higgy Jézusban, és rátalálsz az igazi örömre, amely nem a gonosz dolgokban keres szórakozást! 

 

                                                                                                                                               (Elfriede Grotz – VISZ) 

 
 

 
 

Kétféle életvitel

 

„Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz…” (Mt 7:14) 
 

Jézus itt kétféle életútról, életvitelről

   

 

 

 

beszél. Valaki vagy az egyiken, vagy a

 

 

   

 

   

másikon jár, harmadik lehetőség nincs.

 

 

 

 

 

Mi a különbség köztük? 

A bejárat mérete más. A széles útra

 

 

 

   

 

 

bármit

vihet

magával

az

ember.

 

 

 

 

 

Érdemeit, bűneit, kíséretét… A szoros

 

 

   

 

kapu előtt azonban mindent le kell rakni.

 

 

 

   

 

 

Oda csak az ember mehet be. De ott

 

 

 

 

 

 

 

 

lerakhatja a bűn terhét is.  

A széles úton bárhogyan lehet

 

 

 

 

 

közlekedni. Ott nincs törvény, nincs

 

 

 

 

 

tekintély, nincsenek tekintettel egymásra

 

 

 

 

az emberek. A keskeny úton csak

 

 

 

 

 

 

egyenesen lehet lépkedni, leginkább

 

 

 

 

Jézus Krisztus nyomában. 

A legjelentősebb különbség az út

 

 

 

 

 

vége: a széles a kárhozatba visz. És ez

   

   

 

 

   

nem a megsemmisülés, hanem az

 

 

 

 

 

istenhiány miatti örök szenvedés. Ez

 

 

 

 

 

azonban nincs kiírva sehol. Ha valaki

 

 

 

 

 

 

nem figyel Isten hívó szavára, csak az út

 

 

 

 

 

     

végén tudja meg, hova érkezett, és akkor

 

 

 

 

   

 

már nem lehet segíteni rajta. A keskeny

 

 

 

 

   

 

út az életre visz: egyre teljesebb

 

 

 

 

 

 

közösségbe az élő Istennel.  

A széles úton sokan járnak. Olyan

 

 

 

 

 

 

sokan, hogy mindnyájan azon indulunk

 

 

 

 

 

el. Onnan lehet átmenni a keskenyre, ha

 

 

 

   

   

valaki enged Isten hívásának. A keskeny

 

 

 

   

 

úton kevesen vannak, néha egyedül is

 

 

 

 

   

maradhat az ember, mert a többség nem

   

 

   

 

 

hajlandó lepakolni a bejáratnál, a szoros

 

   

   

 

kapunál. Ragaszkodnak az emberek

 

 

 

 

ahhoz, amit már megszereztek.  

Mit kell tenni ahhoz, hogy az

 

 

 

 

 

 

egyiken vagy a másikon járjon valaki?

 

   

 

 

 

Ahhoz, hogy a széles úton haladjon,

 

   

 

 

 

semmit nem kell tennie. Ott nem csak a

 

 

 

 

 

 

   

bűnözők járnak, hanem mindenki, aki

 

 

 

 

 

Isten nélkül marad. A keskeny útra azok

 

 

   

 

 

 

mehetnek át, akik hallották és komolyan

 

 

 

   

 

vették

az

evangéliumot:

„Jöjjetek

 

 

 

 

énhozzám mindnyájan…” (Mt 11:28)

 

 

 

 

Ezért fűz Jézus a tájékoztatáshoz egy

 

 

   

 

 

felszólítást is: menjetek be a szoros

 

 

 

   

 

kapun! Ez örömhír és parancs egyben:

 

 

   

 

 

be lehet menni, de a másik utat ott kell

 

 

     

 

 

 

 

hagyni.  

Cseri Kálmán  

 

    

​

Az alábbi cikket átgondolásra, vitaindítónak szánjuk a közeledő halottak napja kapcsán.  

 

A meghalt ember boldogsága 

„Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök 

élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.” (Jn 5:24) 

A temetők ilyenkor tele vannak virágokkal. A sírok mellett ott állnak a szerettek, akik mécsest, gyertyát

 

 

 

 

 

   

 

 

 

   

 

 

 

 

gyújtanak. Jó azért tudni, hogy e szokásoknak bizony okkult, pogány eredete van. Van olyan hiedelem, hogy

   

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

azért kell a gyertyáknak a síron égniük, hogy ne tévelyegjen, hanem visszataláljon, hazataláljon a kiszabadult

 

   

   

 

 

   

 

 

 

   

 

lélek. Van, aki szerint éppen azért, hogy távol tartsa a halottak lelkeit. Légy ezzel nagyon óvatos!  

Egy idős asszony több éve meghalt férje sírjánál törli a szemeit. Elmondja, hogy minden gondját­baját

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

megosztja a meghalt urával, imádkozik érte, és ilyenkor könnyít a saját lelkén. Biztosan könnyít?  

Inkább megkötözi, azért nincs békessége.  
Már Mózes is tiltotta az izraelitáknak, hogy kapcsolatot tartsanak a láthatatlan világgal: „mert utálatos az Őr

 

   

   

 

 

 

   

 

 

 

     

előtt mindaz, aki ilyet cselekszik…” (V Móz 18:12) 

Az emberek élete az utolsó szívdobbanással véget ér. Innentől kezdve sem a drága síremlék, sem a pompás

 

 

   

 

 

   

 

 

   

 

 

   

 

koszorúk, sem a mécsesek fényei, de még a halottakért mondott ima sem teszi a pokolban való létüket

 

   

 

 

 

   

 

 

 

 

   

 

 

 

könnyebbé – ha ott vannak ­ , mert a földi halállal minden változtatási lehetőség lezárul. A meghalt ember

   

 

 

     

   

 

 

 

 

 

   

 

 

egyedüli boldogsága az, ha még életében meghallotta Jézus hívó szavát, és engedelmesen befogadta (!),

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

megcselekedte azt. Aki megtette, annak az a boldogsága, hogy már itt a földön átment a lelki halálból a lelki

 

 

 

 

     

 

 

     

 

   

 

   

 

életre.  

Hallottaidhoz ne beszélj, mert nincsenek ott! Azért is veszélyes ez, mert még inkább megnyitod magad a

   

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

   

szellemvilágnak. Ne imádkozz értük, mert a haláluk pillanatában végérvényesen eldőlt, hogy hová kerültek.  

Adj Istennek hálát életükért, köszönd meg az Úrnak a velük együtt letöltött éveket. Légy hálás mindazért,

 

 

 

 

 

   

   

 

 

 

 

 

 

 

amit általuk, bennük adott neked az Isten!                                                                               

​

Dr Molnár Róbert  

 
  

 

 

   

 

 

 

 

 
 
 

❀

Június végén elkészült a parókia mögötti terasz térkövezése, így kialakíthattunk egy nagyon kellemes

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

helyet a kerti bútorok kihelyezésével szeretetvendégségek vagy vendégeink szabadtéri étkezéseinek

   

 

 

 

 

 

 

 

 

számára.  

❀

Július 5­10 között tartottuk a gyülekezeti hittantábort, ahol bakonytamási (és szórványai), várpalotai és

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

   

tési gyerekek töltöttek el hat napot Isten igéje körül. A 47 gyermek és 5 felnőtt létszámban kinőtte a

 

 

   

 

 

 

 

   

 

     

 

 

   

parókiát, ezért többen sátoroztak a templomudvaron. Köszönjük a gyülekezet tagjainak támogatását, a

 

 

 

   

 

   

 

 

   

süteményeket, a mosogatást, takarítást, az akadályversenyben való részvételt.  

❀

Július végén készült el az új konyhabútor, amely modern, egységes külsőt kölcsönöz az étkezőnek.  

❀

Örömmel tudatjuk, hogy augusztus 19­én megszületett Nagy Léna (Nagy Gábor tisztelendő úr és

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

Nagy­Rumy Mariann kislánya). Az elmúlt vasárnap kis ajándékkal köszöntötte a családot

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

gyülekezetünk.  

❀

Augusztus 22­én tartottuk családi délutánunkat „Egy békés otthon” címmel. A gyermekeknek és

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

szülőknek tartott beszélgetéseket követően a már hagyománynak számító szabadidős játékok

 

 

 

   

 

 

 

 

 

gondoskodtak a szórakozásról. Újdonság volt ez évben az ólomöntő standja. A délutánt idén is a Palánta

   

 

 

   

   

 

   

 

     

 

Bábmisszió csoportja zárta. Köszönjük gyülekezeti tagjainknak a süteménysütést, a teremrendezést,

 

 

 

 

 

   

   

 

Varga Lászlónak a bútorszállítást.  

❀

A száraz időjárás miatt nem kellett sokszor kaszálni a temetőben. Ezen a nyáron Barta János, Stanka

 

 

 

 

 

 

 

   

 

   

 

 

 

 

Erika, Winter Béla, ifj. Bódai László, Dávid Imre, Patonai Zoltán, Varga Lajos, Varga László és Borbás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

Zsolt végezték el ezt a munkát. A templomkert nyírásába ebben az évben Svehlik László is

 

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

   

bekapcsolódott. Köszönjük munkájukat!  

❀

Szeptember 19­én országos presbitertalálkozóra utaztunk a budapesti Tüske Csarnokba 

❀

Október 3­án kerékpártúrát szerveztünk Alsóperébe. 11 kerékpáros, két lovas kocsis és négy autós

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

résztvevője volt a napnak. Az arborétumban töltöttünk el néhány órát: szalonnát sütöttünk,

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szókirakóztunk, sziklát másztunk, énekeltünk, kötélhúzásban versenyeztünk fiúk­lányok. Hazafelé

 

 

 

 

 

 

 

 

elfáradtunk, de ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat.  

❀

Október 9­én érkezett meg gyülekezetünkbe az MVH

 

 

 

 

 

 

 

pályázaton nyert kisbusz: FORD Transit Custom Kombi

 

 

 

 

 

 

 

Trend LWB|1.4|310 2.2L TDCi [155 Le] M6. A kilencfős

 

 

 

 

 

 

   

 

buszra 100 %­os finanszírozást kaptunk (10.082.197 Ft),

 

 

 

 

 

 

 

tehát nekünk „csak” a fenntartás költségeit kell állni. A

 

 

   

 

 

 

   

parókián egyelőre nincs a jármű számára megfelelő

 

 

   

 

 

 

garázs.

​

Emiatt azzal a kéréssel fordulunk a testvérek

 

 

   

 

   

 

felé, hogy akinek van akkora garázsa, ahova a 220 cm

 

 

 

 

 

 

   

 

 

magas, 210 cm széles, 540 cm hosszú busz befér, és

 

 

 

 

 

 

 

 

   

egy időre ezt szívesen rendelkezésre bocsájtja, jelezze ezt felénk.  

❀

Akik egészségi állapotuk miatt nehezen jutnak el a vasárnapi istentiszteletre, jelezzék ezt, és a kisbusszal

 

 

 

 

 

     

 

 

 

     

 

elhozzuk őket a gyülekezetbe. 

❀

Október 10­én a Deák téri templomba utaztunk kilencen már az új kisbusszal. Köszönjük ifj. Bódai

 

   

 

 

 

 

 

     

 

 

 

 

Lászlónak a vezetést, az utazás is és a program is felemelő volt.  

❀

Ifjúsági hétvégére hívjuk a fiatalokat Piliscsabára. A 12­18 évesek hétvégéje november 14­16­án, a

 

 

   

 

   

 

 

 

 

   

18­30 éveseké november 28­30­án lesz.  

❀

Az elmúlt héten Németh Ferenc kifestette az irodát és a gyülekezeti termet, köszönjük a pakolásban,

 

 

 

 

 

   

     

 

 

   

 

takarításban nyújtott segítséget.  

❀

REFORMÁCIÓI ISTENTISZTELET: október 31­én fél 12­kor (11:30kor) a templomban.  

❀

Istentiszteleteinket november 1­től már a fűtött gyülekezeti teremben tartjuk.

 

❀

Bibliaórák változatlanul keddenként 17 órakor a parókián  

❀

Gyermek­ és ifjúsági istentisztelet minden vasárnap 11 órakor a parókián