2015. – Húsvét A tési evangélikus egyházközség lapja XIII. évf. 1. szám
„Életre kelnek halottaid!” (Ézs.26,14.)
Krisztus feltámadt – hirdeti a keresztyén világ 2000 éve. Ezt az örömhírt visszhangozza a téli halálból
feltámadó, kiviruló természet. Erről a csodáról beszél még a húsvéti tojás szimbóluma is: ahogy a tojás
héját feltöri a kibújni akaró élet, úgy törte meg a halált a sírból kilépő Jézus. Krisztus feltámadt!
De ez a hír sem tudja süketté tenni a fülünket az emberi tragédiákra: lezuhant repülőgépről,
lakástűzben megégett lakókról szólnak a napi hírek, vagy éppen olyan szülőkről, akiket saját gyermekük
küldött a halálba. Közben pedig saját halottaink is ott porladnak a temetőben. Tudjuk, hogy nem jönnek
vissza. Szép a temetés, amikor az örök életről van szó. Szép, de lehet-e igaz is? Van feltámadás, vagy
nincs? Egyszerre a kettő nem lehet igaz. Mindenki hiszi az egyiket. Azt, amelyiket választja. Az egyik
ember hiszi a feltámadást, a másik meg nem hiszi. Nincs középút. Mindnyájunknak vannak halottaink.
Lesznek is. Mi magunk is az élet vége felé tartunk, ma is egy nappal közelebb kerülünk hozzá. Valamit
gondolnunk kell az előrementekről és a magunk elmúlásáról is.
Választhatunk: Mondhatjuk Az ember tragédiájának híres mondatával: „A cél halál, az élet
küzdelem.” Vagy vallhatjuk, hogy a cél az Élet. A halálon át is. Az élet pedig itt a földön annak a másik
Életnek a reménységében, már itt megélt örömében telik. Lehet választani: vagy hiszem, vagy nem.
Tudom, nehéz hinni, mert nincs bizonyíték. Hányan erre várnak a világban: érteni akarják az
érthetetlent. Gondoljunk a vak meggyógyításának történetére János evangéliumában! A vak azt mondja:
csak azt tudom, hogy vak voltam és most látok. Hogy hogyan történt? Mindegy! Látok!
Én sem tudom, hogyan éled újjá a meghalt élet. De tudom, hogy Jézus él! A történészek tudják, kikutatták:
ÉLT. Én pedig tudom, megtapasztaltam, hogy ÉL!
„Életre kelnek halottaid!”
Aki Jézusé volt életében, Jézusé lesz halálában és utána is! Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő
egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn.3,16.)
Dr. Zsednai Józsefné, lelkész
Áldott húsvéti
ünnepeket
kívánunk
gyülekezetünk
minden
tagjának!
Kié a gyermekünk?
„Legyen egész életére felajánlva az Úrnak!” (I Sám 1:28)
A gyermeket váró, gyermeket nevelő szülők jellegzetes típusai:
- az aggódó szülő így gondolkodik: jaj, mennyi veszély leselkedik rád, gyermekem. Gonosz világba
érkezel, rajtunk kívül senkire sem számíthatsz, de mi sem tudunk mindentől megóvni. Annyi mindennek
ki vagy szolgáltatva. Ki fog vigyázni rád?
- az öntudatos szülő ezt mondja: gyermekem, te az enyém vagy. Megvédelek minden bajtól, elhalmozlak
minden jóval, büszke vagyok rád, megtervezem az egész jövődet, s ha kell, helyetted is szenvedni fogok.
S nem tudja még, hogy egy idő után a gyermek nem akar az övé maradni, sok nehéz helyzetben nem tud
majd vigyázni rá, és lehet, hogy nem helyette, de miatta kell majd szenvednie.
A fenti ige Anna imádságából való, aki azt vallotta: a gyermekem Istené. „Teljes életére az Úrnak legyen
szentelve!” Örülök, hogy ránk bízta egy időre, tőle fogadjuk el olyannak, amilyen. De nem magunknak
neveljük, hanem az Úrnak. Az Ő terve valósuljon meg az életében! Igyekszünk megismertetni vele az élő
Istent. Sokat fogunk imádkozni érte, ez lesz számára a legbiztosabb védelem. Nem csak mi akarunk
gyönyörködni benne, legyen olyan ember, akiben Isten kedvét leli, s legyen sokak számára áldássá!
Kié a gyermekünk? Nem gazdátlan, de nem is a miénk, hanem Istené. Ezért lesz mindig biztonságban, és
ezért lehetünk nyugodtak miatta.
Aki komolyan veszi, hogy gyermeke az Úré, az nem büszke rá, hanem hálás érte. Nem dicsekszik vele,
hanem dicsőíti érte Istent. Nem aggódik, hanem imádkozik. Nem imádja, hanem szereti. Ez nehezebb, de
csak ez használ a gyermeknek.
Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja
A nyakas székely
Mózsi bácsi 82 éves, saját szavai szerint nyakas székely.
- Fiatal koromban a falubeli legényekkel együtt, világi, bűnös életet
éltem – meséli. Egy pap intett engem, térjek meg. Hogy hagyhatnám abba
ezt az életet? – ellenkeztem. Jó ez!
- Nehogy nagy árat fizess! – szólt a pap.
Később vasgyárban dolgoztam. Tudni kell, hogy én, a nyakas székely, a
templomi ájtatosságokra, mint: ez szólt, meg az szólt, ezt láttam, meg azt
láttam, stb., semmit nem adtam. Sőt, kinevettem. Engem sírni soha senki
nem látott. Egyik nap, midőn munkámat végezve a síneken gördülő
vasszállító kocsi mellett állok, különös látomásom volt: soha nem volt
nekem azelőtt. Ahogy nézem a vaskerekű kocsit, látomásban magamat
látom a síneken fekve, és mindkét lábam térd alatt egy tenyérnyire
levágva. Olyan isten nincs! – mondom, hogy ez velem megtörténjen!
Igen, pontosan így mondtam. Hat hét múlva szó szerint megtörtént. Megcsúsztam a síneken, és mindkét
lábamat térd alatt épp tenyérnyire levágta a kocsi. Műtét után lábaim elfertőződtek, szervezetem nem
fogadta a kapott vért. Orvosok azt mondták, itt a vég. Egyik nap feltűnt, hogy feleségem nem eszik velem.
Kérdeztem, miért tesz így.
- Én most így szeretném. – feleli. Bízd csak rám!
Aztán egy hang, mintha a mennyezetről szólna hozzám, azt mondja: böjtöl érted! A lábaim nem
akartak gyógyulni. A hang ismét szólt hozzám a „mennyezetről”. Te is tedd azt, böjtölj! Hat hétig reggel
hat és este hat között nem ettem. Észrevettem, hogy az orvosok és a család titkolóznak, sugdosnak.
Kértem, mondják meg, mert jogom van tudni, mi van velem.
- Rákos vagy!
Ekkor fogadalmat tettem: ha meggyógyulok, Istennek szolgálok!
Meggyógyultam, de a fogadalmat nem tartottam be, elfelejtettem. Aztán évekig nem beszéltem, csak
néztem a semmibe. A család egyre jobban aggódott értem. Egyik nap a hívő leányom mellém ült, és azt
mondta:
BIBLIÁK VÁSÁROLHATÓK A PARÓKIÁN
14 x 20 x 3,5 cm 5100 Ft
12 x 17 x 3,3 cm 3100 Ft
- Apa! Te normális vagy? Nem látod, hogy fokról fokra mész tönkre? Miért nem fordulsz Jézushoz?
Ekkor megtettem. A lábam nem nőtt ki, de újjászülettem. Belsőleg is meggyógyultam, és azóta az Úrral
járok. Boldogan várom a hazahívó szót.
Hajnalcsillag hírek
Erősebb, mint a halál
Egy diktatórikus kormányzás alatt álló falu hívő keresztyénei a templomban jöttek össze imára. Hirtelen
egy tiszt tört rájuk a katonáival és megparancsolta a résztvevőknek, hogy tíz percen belül hagyják el az
épületet, mert mindent le fognak rombolni. Aztán a parancsnoknak támadt egy ördögi ötlete: letépte a
falról a nagy fakeresztet, a földre dobta, és harsány hangon közölte: „Csak azok távozhatnak, akik leköpik
a keresztet, máskülönben ti is a levegőbe repültök!”
Rettenetes volt a helyzet, a gondolkodási idő pedig rövid. Az emberek tanácstalanok voltak. Egyikük
tétován előre lépett. Ezekkel a szavakkal: „Bocsáss meg!” – leköpte a keresztet. Egyesek ugyanezen
cselekedetüket azzal mentegették, hogy elvégre csak egy fakeresztről van szó. Öt perc után mintegy
harminc ember hagyta el ilyen módon a szentélyt. Ekkor felemelkedett egy 16 éves leány, térdre borult a
kereszt előtt, lehajolt, kezével letörölte a nyálat, aztán megcsókolta a keresztet. Ez a fiatal nő hitet tett
Jézus mellett. Ugyanabban a pillanatban egy pisztolygolyó leterítette őt, és meghalt.
Csend állt be. Többé senki sem köpött, mert akkor a halott lányt köpte volna le. A tiszt tanácstalanul
meredt az emberekre, majd hirtelen sarkon fordult, és katonáival elhagyta a templomot. A visszamaradtak
mind a halott lány köré gyűltek. A megölt lány apja sírva kért bocsánatot. Túl későn fogta fel a helyzet
komolyságát, és már nem tehetett semmit meg nem történté. Aztán így szólt: „Gyermekem, ha
felismertem volna, hogy hitet akarsz tenni Jézusról, megelőztelek volna.”
Dietmar Langmann – Ethos
Kelj fel és járj!
„Mondta néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat és járj!” ( Jn 5:8)
A Betesda-tavi történetből tudhatjuk, hogy sok száz vagy ezer ember mellett volt ott egy, aki közel
négy évtizede volt beteg. Jézus mindig az eggyel foglalkozik. Tudja rólad is, tudta róla is, hogy mi a baj,
de mégis kérdez. A beteg panaszkodott Jézusnak, hogy nincs senki, aki a vízbe bevigye.
Rengeteg csalódott, megkeseredett ember van ma is, akik bíztak egykor valakinek a segítségében,
aztán becsapták őket, vagy nem azt kapták, amit vártak, s emiatt kiábrándultak. Számtalanszor csalódtam
én is barátokban, hívő testvérekben, legtöbbször önmagamban, de mindezek azt munkálták bennem, hogy
bajomból ember kimenteni nem tud, de az Úr igen.
Jó, ha ezt tudatosítod te is magadban, és a fűhöz-fához szaladgálás vagy a közömbös belenyugvás
helyett választanád az egyenest, a Jézushoz vezető utat. Jézus látta a beteg ember őszinteségét és a
gyógyulás vágyát, ezért azt mondta neki: „Kelj fel, vedd a te nyoszolyádat, és járj!”
Amikor Jézus talpra állítja az ember életét, akkor nem csak azt mondja neki, hogy rendben van, állj
fel, aztán bízz a jó szerencsében, gondolkozz pozitívan, támaszkodj a magad erejére, és menj Isten hírével!
Nem! Ő tudja, hogy isteni ereje nélkül sem talpra állni, sem talpon maradni nem tudnánk, arról nem is
beszélve, hogy járni meg aztán végképp nem.
A történetbeli ember Isten kegyelme folytán azonnal meggyógyult, vette a nyoszolyáját és járt.
Kelj fel te is, és járj! Istennel.
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere
Az Óév este rendkívül meghitt, áldott közösségben telt el mindazoknak, akik részt vettek az esti
istentiszteleten. A felnőtt alkalom végére azok a fiatalok, akik nem voltak velünk az
istentiszteleten, már az előszobában várták az ifi-szilveszter kezdetét. Az esti áhítatot közös
vacsora, majd sok-sok vidám játék követte. Az éjféli koccintás, harangozás és a látványos tűzijáték
mindannyiunk szívét megörvendeztette. Még egy remek vígjáték is belefért az éjszakai
programba. A csapat nagy része ott aludt a parókián, és csak másnap délelőtt mentünk haza egy
kiadós reggeli után.
Presbitériumunk március 1-jén fogadta el a 2014. évi zárszámadást, majd néhány héttel később,
március 22-én tárgyaltuk az idei év költségvetését. Erre a három hetes kihagyásra azért volt
szükség, mert ettől az évtől az Országos Egyház új költségvetési táblázatokat vezetett be, melyek
összetétele teljesen eltér az eddigi rendszertől. Ez pénztárosunkra hatalmas terhet ró. Januárban
részt vettünk Budapesten egy ebben a témában megtartott egész napos továbbképzésen, ahol sok
hasznos anyagot kaptunk a táblázatok kitöltésével kapcsolatban, a gyakorlat azonban megmutatta,
hogy ez a munka mindenképpen könyvelői szakértelmet kíván. Peczánkáné Szőke Judit végzi most
már lassan második éve gyülekezetünk könyvelési feladatait, mellette Barta Andrea végzi nagy
hűséggel és odafigyeléssel a napi intéznivalókat (utalások, bizonylatok, pénztár, stb.), valamint a
költségvetés és zárszámadás hatalmas odafigyelést igénylő összeállítását. Köszönjük!
Ünnepi alkalmak
- Nagycsütörtök: délután 4 órakor úrvacsorai istentisztelet a gyülekezeti teremben
- Nagypéntek: délután 4 órakor úrvacsorai istentisztelet a gyülekezeti teremben
- Húsvét vasárnap: délután 2 órakor úrvacsorai istentisztelet a templomban
- Húsvét hétfőn: délután 2 órakor istentisztelet a templomban
Húsvét után már minden vasárnapi istentiszteletet a templomban tartunk.
Gyermek-istentisztelet húsvét délelőtt nem lesz, minden gyermeket a délutáni istentiszteletre
várunk családjával együtt.
Az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) csendesnapot tart a tőlünk egy órányi
autóútra fekvő Szákszenden április 25-én. Többen is szeretnénk részt venni ezen az alkalmon nem
csak Tésről, de Várpalotáról is. Az utazást vagy személyautóval vagy busszal oldjuk meg, ez még
megbeszélés tárgyát képezi. A program 10 – 16 óráig tart. Aki szívesen jönne velünk, jelezze!
Konfirmáció lesz gyülekezetünkben május 10-én délután 2 órakor. Imádkozzunk együtt a
konfirmandus fiatalokért, hogy ez az ünnep életre szóló elköteleződést jelenthessen számukra
Megváltójuk iránt.
A nyár folyamán nagy létszámú cserkészcsapat érkezik a faluba 10 napos találkozóra. Az egyik
szálláshely a parókiánk lesz, ahol mintegy 50 fő telepedik le, ki házban, ki sátorban.
A nyári hittantábort július 5., vasárnaptól július 10. péntek délutánig tartjuk a parókián. A pontos
programról később küldünk értesítést.
Füle Lajos: Feltámadott
Mi újság van
(egy)házunk táján?
Húsvéti reggel
tavaszi kedvvel
zeng a berekben:
Feltámadott!
Egei kéklik,
szelei végig
zúgják az erdőn:
Feltámadott!
Dongói dongják,
méhei zsongják,
kórusban mondják:
Feltámadott!
Lepkéi írják,
bimbói nyílják,
fűből virítják:
Feltámadott!
Égi madárkák
dalolva szántják
az új barázdát:
Feltámadott!
Tavasz van íme,
hatalmas ige
zuhog a szívre;
Feltámadott!