2017. - HÚSVÉT

        2017. – húsvét        A Tési Evangélikus Egyházközség lapja    XV.  évf.  1. szám

          Minden megy tovább (?!) 

Aki  megszületik,  annak  meg  is  kell 

halnia.  Ez  az  élet  rendje.  Sírunk,  gyászolunk, 
de össze kell szednünk magunkat, mert az élet 
megy  tovább.  Így  volt  ez  Jézus  idejében  is. 
Meghalt  a  Mester.  Fáj,  de  el  kell  fogadni.  

Az asszonyok megsiratják, de az élet nem áll meg. Vasárnap hajnalban már teszik a dolgukat, viszik a kenetet a 
sírhoz. A tanítványok is meggyászolják, aztán indulnak vissza halászni. Az emmausiak is csalódottan botorkálnak 
hazafelé, hogy ott folytassák életüket, ahol Jézus előtt és miatt abbahagyták. A tanítványság csodálatos élményei 
és a hatalmas golgotai kudarc után az élet visszazökken a régi kerékvágásba. Minden megy tovább - a feltámadott 
Jézussal való találkozásig! 

Volt egyszer egy Jézus. Nem lehet megkerülni. Még az időszámítás is vele kezdődik: Krisztus előtt és után. 

Megszületett, meghalt. Régen volt. Nem fontos. Megy minden tovább a mai ember életében is  - a feltámadott 
Jézussal való találkozásig! 
Istentisztelet  előtt  és  után..,  úrvacsora  előtt  és  után..,  húsvét  előtt  és  után..,  ma  is  megy  minden  tovább?! 
Ugyanúgy? Igen! A feltámadott Jézussal való találkozásig! 
Ennek megélése nélkül -előbb vagy utóbb- minden visszatér a régi kerékvágásba. Elkezdődik a visszarendeződés, 
ahogy Puszta Sándor írja egyik versében: 

a tornyokra visszatelepültek 

a felriasztott galambok  

a kereszt előtt virágozni kezdett  

egy encián 

elmúlt egy nap 

elmúlt kettő 

- s harmadnapra elmozdult a kő! 

Ezután pedig semmi nem megy, nem mehet tovább ugyanúgy! Jézus kilépett a sírból, elindult útjára az 

evangélium! Aki találkozik vele, annak átformálja az életét. Minden megváltozik! 

Ha egy kő zuhan a patak medrébe, az eltereli a víz folyását. Másfelé megy tovább. 

Ha egy nagy kő leesik a szívünkről, mi is máshogy megyünk tovább. 

Húsvét hajnalán, a halált legyőző Krisztusnak utat engedve elmozdult a kő. 

Látjuk-e mi is, hogy már nincs a helyén? 

Tudjuk-e, hogy Jézus azóta is minden követ megmozgat értünk? 

És mozdul-e már a kő a mi szívünk helyén is? Hogy az ÉLET mehessen tovább! 

Egészen máshogy, új kerékvágásban, halálon át is, Vele – örökké!  

dr. Zsednai Józsefné 

A húsvét evangéliuma töltse be lelkünket,  

a feltámadás örömhíre táplálja reménységünket,  

a halált legyőző Krisztus újítsa meg életünket, 

a hitet ébresztő Lélek gyarapítsa gyülekezetünket! 

Mindenkinek áldott ünnepet kívánunk! 

Megvannak a gyökereink?  

Április  1-jén  a  Déli  Evangélikus  Egyházkerület  missziói  napjának  egyik  vendége 
Yasmen  Canadey,  pakisztáni  keresztyén  asszony  volt.  Egy  muszlim  támadás 
következtében menekült el hazájából, hátrahagyva 3 gyermekét és férjét, akik három 
hónap  után  kaptak  életjelet  Yasmenról.  Hiteles  és  aktivitásra  buzdító 

bizonyságtételéből osztok most meg néhány gondolatot: 



Pakisztánban  a  Korán  memorizálása  minden  gyermek 

feladata.  Az  ország  törvénykezése  az  iszlámon  alapul,  ha  bárki 
rosszat mond erre a vallásra, szigorúan megbüntetik. Jézust nagy 
prófétának tartják, de hitük szerint Ő nem Allah fia, mert Allahnak 
nincs fia.  


Az ország 2%-a keresztyén csupán. Vannak éttermek, ahova 

keresztyének nem mehetnek be.  


Ha egy muszlim férfinek megtetszik egy keresztyén lány, de 

ő  nem  akar  feleségül  menni  hozzá,  a  férfi  és  barátai  csoportos  erőszakot  követhetnek  el  ellene,  vagy 
többször előfordult az is, hogy savval öntötték le a lány arcát.  



A  vasárnap  örömünnep  a  keresztyének  számára.  Templomukban  télen-nyáron  a  földön  ülnek  az 
istentiszteleteken. Az egész család a gyülekezetben tölti a vasárnapot, bár tudják, bármikor robbanhat 
egy bomba a közvetlen közelükben.  



Amit a magyarországi keresztyéneknél lát: 



Nem  tanítjátok  meg  gyermekeiteknek,  mi  a  keresztyénség.  Szabadságot  akartok  adni  nekik:  „Majd  ha 
felnő, eldönti, hívő lesz-e vagy sem.” – mondjátok; de a Sátán éppen ezt a „szabadságot” használja ki. 
Gyökértelenül nőnek fel. Ezért van az, hogy később nem okoz nekik problémát muszlim férfival házasodni, 
aki aztán a házasság alatt radikális iszlám családfővé válik.  



Boldog, örömteli Istenünk van. Miért nem látszik ez az arcotokon, életeteken?  

Két kérése volt felénk: 

1.

Ünnepeljétek a vasárnapot boldogan!  

2.

Vigyétek magatokkal gyermekeiteket vasárnaponként templomba!  

   Stanka Erika 

___________________________________________________________________________________________ 

Soós Szilárd kommentjének egy részlete a fentiekhez (reposzt.hu)  

Beszélgetek a gyermekekkel a hittanórákon. Gyertek istentiszteletre vasárnap. Jön is a válasz. Születésnap lesz. 
Nem  érünk  rá.  Vásárolni,  dolgozni,  kézilabdázni,  kosarazni megyünk.  Nézem őket  és  bennem  valami  erő  kezd 
dolgozni és tombolni. De rájövök, hogy nem tehetnek igazán semmiről. Mert tovább beszélgetve kiderül, hogy 
nem engedik el, de el sem hozzák.  

Persze  kérdezem,  hogy  telt  a  hétvége.  Játszottunk,  aludtunk,  utaztunk,  dolgoztunk.  Hordozzák  szüleik  életét. 
Ilyenkor elszégyellem magam. Valóban jólétben élünk, de ennyire. Istenre sincs szükségünk.  

Olvasom  a  pakisztáni  keresztyén  testvérünk  szavait,  ahol  minden  egyes  istentisztelet  hitvallás  és  akár  súlyos 
következménye is lehet, mégis vállalják, vallják.  
Igen,  hit  nélkül  nem  megy.  Igen,  áldozat  nélkül  nem  megy. A  kérdés  jogos.  Miért  nem  viszitek  templomba  a 
gyermekeiteket?  
Jó lenne, ha lenne rá válasz. Valami igazi. Nemcsak szó, hanem egy pillanatnyi megállás, szembenézés. Miért is?  
"Nincsenek gyökereitek." 
Amikor megszakítottuk a hitünk közösségben való megélését (mondván a magam módján, otthon vagy akárhogy 
hiszek), akkor a következő generáció gyökereit vágtuk el. Megfosztottuk őket Isten kegyelmétől, a jövőtől. Hogyan 
növekedhetne valami, ha nincsenek gyökerei? 

Meddig? 

Virágvasárnapot 

Jézus 

Jeruzsálemi 

bevonulásának az emlékére ünnepeljük. Ezen, az Ő 
kereszthalálát közvetlenül megelőző vasárnapon sok 
fontos esemény történt Jeruzsálemben. Ezeknek az 
eseményeknek  kapcsán  derült  ki,  hogy  ki,  milyen 
közel került Jézushoz az azt megelőző időben. 

Roppant 

jellemző, 

hogy 

milyen 

sokan 

tolonganak  Jézus  körül  ennek  a  vasárnapnak  a 
reggelén, és milyen kevesen maradtak ott mellette, 
amikor már meghalt a kereszten. Rohamosan fogy a 
Jézust körülvevő sokaság, mert működik a rosta, és 
kihullanak  azok,  akik  szív  szerint  nem  tartoztak 
Hozzá.  

Isten ezen a szép ünnepen pontosan ezt kérdezi 

most  tőlünk,  tőled:  oda  tartozol-e  szíved  szerint 
Jézushoz úgy, hogy kész vagy végigmenni Vele az Ő 
útján. Vagy valahol útközben te is leszakadsz? Álljunk 
meg egy kicsit, és látni fogjuk, miért fogy a sokaság! 

Nézzük  meg,  akik  nem  hozsannáztak  a 

virágvasárnapi menetben, inkább a házuk ablakából 
figyelték az eseményeket. Az ablakból nézték hűvös 
megfigyelőkként,  és  közben  arra  készültek,  hogy 
különösebb  feltűnés  nélkül,  hogyan  pusztíthatják 
majd el.  

A  sokaság  nem  ilyen,  a  sokaság  ünnepel.  A 

tömeg  éljenez,  s  kiabálják  a  hozsannát.  Az,  hogy 
lelkesedik  a  tömeg,  még  önmagában  nem  baj. 
Lelkesedni  viszonylag  könnyű.  De  figyeljük meg:  kit 
ünnepel  az  a  sokaság  virágvasárnap?  Látszólag 
Jézust,  de egyáltalán  nem  Jézus  van  az  ünneplésük 
középpontjában,  hanem  ők  maguk.  A  saját  vágyaik 
valóra válását remélik. Az a vágyuk: hajtsd végre azt, 
amit mi akarunk, amit mi szeretnénk. Ez a sokaság a 
saját  hangját  élvezi  virágvasárnap  és  nem  Jézus 
hangjára figyel.  

Ezért  nem  marad  Jézus  az  utcán,  hanem  a  kis 

szamárral egyenesen a templomba megy, ott leszáll 
róla  és  a  templomban  rendet  teremt.  Innen  már 
sokan  visszafordulnak,  mert  ez  már  botránkoztató. 
Addig, amíg másokat lehet ítélgetni, addig szívesen 
benne  vagyunk.  De  amikor  Jézus  a  te  pénzváltó 
asztalod borítja fel, és a te galambocskáidat engedi 
ki a kalitkából, akkor megbotránkozik az ember. 

Márpedig  az  életünk  nagyon  sokszor  hasonlít 

ahhoz,  amilyen  a  jeruzsálemi  templom  volt  ezen  a 
virágvasárnapon. Ide nyomult be az üzlet, behozták 
az áldozati állatokat, és a pénzváltók is ott működtek. 
Kiszorult  a  misszió  és  elfoglalta  helyét  az  üzletelés. 
Kiszorítja az Istent, kiszorítja az engedelmességet és 
lehetetlenné  teszi  a  missziót.  És  amikor  Jézus 
megjelenik  és  rendet  teremt,  akkor  rossz  néven 
vesszük. Ezért maradnak le itt is sokan. Márpedig itt 
kezdődne  igazán  a  krisztuskövetés.  Amíg  nem 
engedem,  hogy  megtisztítsa  életemet,  hogy  Ő 
kidobáljon az életemből mindent, ami szerinte nem 
odavaló, addig semmi közöm nincs Hozzá. Még akkor 
sem,  ha előtte  én is  hozsannáztam.    Ha  igazán  Ő a 
király  az  életemben,  akkor  most  kezdhetem 
bebizonyítani, hogy amit mond, azt csinálom.  

Készek 

vagyunk-e 

erre? 

A 

templom 

megtisztításának  a  végére  már  csak  néhány  gyerek 
meg néhány vak és sánta volt ott Jézus mellett. Aki 
mer úgy jönni Jézushoz, mint kisgyermek, és vállalja 
Őt mint az életet megtisztító királyt is, az megy Vele 
tovább az úton. Aki tudja magáról, hogy rászorul az 
Ő gyógyító hatalmára, s engedi, hogy meggyógyítsa, 
az  megy  Vele  tovább  az  úton.  A  többiek  kint 
maradtak az utcán.  

Tornay András 

AUTÓSTOP 

 
Áll valaki az út mentén. 
Karja egyenesen kinyújtva,  
mintha keresztre feszítették volna.  
Tenyere behorpadva,  
mintha szögek marták volna húsát.  
Stoppol. 
Helyet kér magának rohanó 
életekben.  
Kevesen veszik fel. 

Cseri Kálmán 



 A  kisbusz  számára  kialakított  garázs  a  téli  hónapokban 
elkészült. A hosszú, hideg tél elmúltával, márciusban az ajtaja 
is  a  helyére  kerülhetett.  A  szükséges  kőművesmunkák 
elvégzése és némi rendrakás után végre fedett helyre állhat 
majd be a jármű. 



Az elmúlt év nyarán pusztító jégeső a kisbuszban is kárt tett. 
A gyulafirátóti Veszp-Jég Kft. végezte el a jégkár javítását az 
elmúlt hónapban. A költséget a CASCO biztosításunk fedezte.  



Márciusban  a  presbitérium  elfogadta  a  2016-os  év 
zárszámadását és az idei költségvetést. Gyülekezetünk anyagi 
helyzete stabil. Köszönetet mondunk Barta Andrea pénztáros 
és  Peczánkáné  Szőke  Judit  könyvelő  precíz,  felelősségteljes 
munkájáért.  



A várpalotai gyülekezetben négy alkalommal vettünk részt 
böjti estéken. Hálát adunk a lelki gazdagodásért és a testvéri közösségért.



 ÜNNEPI ALKALMAINK: 

- Nagycsütörtökön délután 2 órakor lesz úrvacsorai istentisztelet a gyülekezeti teremben  
- Nagypénteken szintén délután 2 órakor lesz úrvacsorai istentisztelet a gyülekezeti teremben 
- Húsvét ünnepén délután 2 órakor lesz úrvacsorai istentisztelet a templomban 
- Húsvét hétfőn délután 2 órakor lesz istentisztelet a templomban 
- Gyermekistentiszteletet húsvét vasárnap nem tartunk, a következő alkalom április 23-án lesz.  
 



A húsvét utáni vasárnapoktól már minden istentiszteletet a templomban tartunk

.

Gyülekezetünk Magvetés Alapítványa már egy éve tudja fogadni az 1%-os 

felajánlásokat. 

 Köszönjük!   

Adószám: 18285408-1-19 

A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma: 0035 

Mi újság van 
(egy)házunk táján? 

Kiss Kálmánné (sz: Purger Gizella) 

testvérünk 87 éves korában 

hazatért megváltó Urához. Gizi 

néni 26 éven át volt gyülekeztünk 

kántora. Annakidején 

önszorgalomból sajátította el a 

hangszerjáték alapjait, és Isten 

iránti hűséggel végezte szolgálatát. 

Nagy hálával emlékezik rá 

gyülekezetünk. Temetése a 

nagycsütörtöki istentiszteletet 

követően 15:30-kor kezdődik. 

Tavaszi munkák a gyülekezetben  

-

PARÓKIA-TAKARÍTÁS: ablakok, ajtók takarítása, konyha-, fürdőtakarítás  

-

A KISBUSZ GARÁZSÁNAK RENDBETÉTELE: feltárt alap betemetése, deszkák pakolása, a padlás 
lomtalanítása 

-

KERTI PADOK KIHORDÁSA  

Kérjük a kedves gyülekezeti tagokat, hogy aki szívesen segít a fenti 
munkák bármelyikében, jöjjön el április 22-én, szombaton 9:00 órára.