2017. – nyár A Tési Evangélikus Egyházközség lapja XV. évf. 3. szám
Augusztus hónap igéje:
„De mivel Isten mind e mai napig megsegített, itt állok, és bizonyságot teszek kicsinyeknek és nagyoknak.”
(Ap.Csel.26,22.)
Isten mind e mai napig megsegített minket. Ezért élünk, látunk, hallunk, szeretünk. Ezért tarthatjuk kézben
és olvashatjuk most e sorokat is. Mennyi bajból kimentett, mennyi vésztől megóvott, mennyi erőt adott,
mennyi mindenben biztatott és vezetett..! Tudjuk. Elismerjük. De beszélünk-e róla? Elmondjuk-e például a
családban? Kicsiknek és nagyoknak, az előttünk járóknak és az utánunk jövőknek? Beszélgetünk-e még
egyáltalán egymással?
Egy kedves svéd gyerekvers tükröt tart elénk:
Siv Widerberg: Sóderparti
Daniel, Aki az osztályunkba jár,
a vacsorát Sóderpartinak hívja.
„Sódert esztek vacsorára?”
kérdeztem egyszer
(mert szerintem ez a Sóderparti
Olyan lükén hangzik.)
„Frászt!” mondta Daniel,
„húst eszünk, és mindenki nyomhatja a sódert,
és senki se mondja, hogy fogd be a szád,
és mindig kipakolhatod,
ami a szívedet nyomja”
mondta Daniel, és nevetett.
Mégis lükén hangzik, hogy Sóderparti.
De Ami a Szívedet Nyomja, az már Igen!
Nálunk csak olyan közönséges Vacsora van.
A mi gyerekeink és unokáink kinek mondhatják el, hogy mi nyomja a szívüket? Nekünk elmondhatják-e? És
ha elmondják, tudunk-e nekik bölcsen válaszolni?
Elmondjuk-e nekik, hogy van Valaki, aki mindig meghallgatja őket? Aki megmutatja a megoldást. Aki
mellettük áll. Aki kész megbocsátani. Aki erősebb minden bajnál, kísértésnél, betegségnél, még a halálnál is.
Akiben bízhatunk minden körülmények között. Aki boldog életet szánt nekünk e világban és örökké.
A családi napon, a templomban, a táborainkban, a gyülekezeti gyermek- és felnőtt alkalmakon elmondjuk,
illetve meghallhatjuk ezt. De beszéljünk róla a családokban is! Szője át ez a tudat a mindennapjainkat, minden
generációban! Legyen jelen otthonainkban az evangélium! Hadd legyen a mennyei Atya az igazi családfő! Ne
szégyelljük az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére (Rm.1,16.)!
Mindeddig megsegített minket az Úr, és Ő fog segíteni ezután is! Mondjuk el kicsiknek és nagyoknak, hogy
ők is tudják és higgyék - és hogy boldog családok és boldog nép dicsérhesse Istent Tésen is!
dr. Zsednai Józsefné
Táborozni jó!!!
Ki gondol a tél közepén a nyári táborra? Valószínűleg
kevesen. De ha jól szervezett programot akarunk,
fontos a korai és mindenre kiterjedő előkészítés.
Ilyenkor történik a pályázatok megírása, ezzel együtt a
programszervezés, külső előadók meghívása, később az
anyagbeszerzés, tereprendezés. De ami folyamatosan
zajlik, az az imádság, hiszen hiába fáradozunk, ha Isten
nem szenteli meg jelenlétével ezt a hetet. Aztán
pillanatok alatt elérkezett július 2-a. Egy óra alatt
megtelt az udvar gyerekekkel, szülőkkel, fiatalokkal,
épültek a sátrak, teltek az ágyak, pattogott a ping-pong,
beindult a csocsó, gurult a „Talicska-TAXI”. A legkisebb
résztvevő alig 7 éves, a legnagyobb 16. Hangosak,
vidámak, mozgékonyak.
Nem volt kérdés, hogy az idei tábor középpontjában a
reformáció kell, hogy álljon. A kellemes reggeli torna
után a lelki táplálékot vettük magunkhoz a reggeli
áhítaton, majd a testünket építettük tápláló
szendvicsek és az utánozhatatlan tábori tea által. A
július elejére felújított pajta, amely a kisbusz garázsa
lett, a tábor hetében „Pajta-MOZI”-ként funkcionált. A
fényviszonyok remek lehetőséget engedtek a délelőtti
vetítésnek, így napi 20 percben Luther Márton életét
ismertük meg dia-, illetve játékfilmről. Bibliai tanítás
nélkül nincs hittantábor. Luther életeseményei és a
vakon
született
meggyógyítása
között
(János
evangéliuma 9. fejezet) szép párhuzam mutatkozik, így
alakultak ki a napi témák: 1. A baj Istenhez terel; 2. Mit
tegyek, hogy megtaláljam Istent?; 3. Lábam előtt
mécses a te igéd; 4. Reformáció az életedben. A
gyerekeket négy korcsoportra osztottuk, így zajlottak a
csoportos beszélgetések a fenti témákban. A
délelőttöket a templomban zártuk, a vakon született
történetének epizódjaival.
A
délutánok
hagyományosan
kötetlenebb
programokkal teltek. Vidám villámvetélkedőkkel
indítottak a vegyes korosztályú csapatok hétfőn,
vízivetélkedőn lettünk csuromvizesek kedden, merített
papírra nyomdáztuk: „Lábam előtt mécses a te igéd.”
(Zsolt 119:105), majd agyagmécsest készítettünk
szerdán,
számháborúztunk
és
medencéztünk
csütörtökön. Láttunk embereket, akik kisfilmen
mesélték el, hogy válságba jutott életüket hogyan
ragadta ki Isten a bűnből, bajból, betegségből. A
veszprémi Alfa-Dog kutyaiskola foglalkozásán hét
kutyusnak örülhettünk, ahogy gazdájuk iránti feltétlen
hűségüket
mutatták
meg
az
engedelmességi
gyakorlatban és az akadálypályán. A péntek délelőtti
„Hit harca” túrán aztán sor került a csapatok közötti
verseny utolsó csatájára is.
Egyszóval mozgalmas hetünk volt ismét. Jó látni, hogy
a gyerekek élvezik egymás társaságát, aktívak, otthon
érzik magukat a parókián és a templomkertben. De
számomra a hét legnagyobb örömei közé az tartozik,
amikor az egy évvel ezelőtt hitre jutott ifjú
konfirmandus bizonyságot tesz társainak arról, hogyan
találhatnak Istenhez; amikor az alig 10 éves kisfiú előtt
nyilvánvalóvá lesz egy-egy bűne, és azonnal bűnvallást
tesz; amikor beszaladok a templomba egy kábelért, és
rögtön kihátrálok, mert egy gyerek térdel az oltárnál és
imádkozik; amikor a tábor „rosszcsontja” küzdeni kezd
rossz magatartása ellen, és leesik az állam a változás
láttán. Öröm, hogy ismét kevesebb a Biblia az
irodaszekrényben, mert a hét végére idén is meglátta
egy kamasz fiúcska, hogy bibliaolvasás nélkül nincs hívő
élet. Most már az ő életét is gazdagítja az ige. Mindez a
Szent Lélek munkája, és hálás vagyok, hogy tanúja
lehettem, lehettünk mindezeknek.
Köszönjük
gyülekezeti
tagjainknak,
önkéntes
diákjainknak, akik imádsággal, süteménnyel, kétkezi
munkával, adminisztrációval vagy más módon
segítették ezt a hetet. Az Úr Istent szolgálták vele!
Stanka Erika
CSALÁDI DÉLUTÁN
a templomkertben
augusztus 27., vasárnap 14
00
– 18
30
14:00 – istentisztelet a templomban
- gyermekbibliakörök korcsoportonként a parókián
15:00 – Dotto kisvonat megkezdi köreit a Széchenyi kilátóhoz
- légvárak, „Fanyűvők” népi játszóház, trambulin, billiárd, csocsó,
ping-pong, léghoki, póni-lovaglás gyermekeknek az udvaron
15:30 – előadás szülőknek, nagyszülőknek a gyülekezeti teremben:
Kósa Gergő evangélikus lelkész és felesége Dr. Kósa Andrea orvos
„Az Életre nevelünk” – címmel
17:00 – uzsonna
18:00 – Palánta bábszínház
június 24-én elkészült a kisbusz garázsa a parókia utolsó helyiségéből, a régi pajtából. A felújítást a helyiség
lomtalanítása és a vakolat leverése előzte meg. Köszönjük annak a négy önkéntesnek, akik elvégezték a vakolat
leverését. Köszönjük az építőanyag helyszínre szállítását is, valamint a helyiség meszelését. A villanyszerelés, a régi
ajtó bontása, új elkészítése, beépítése, kocsibejáró rámpa építése, keresztgerenda beépítése, oldalvakolat és
aljzatbeton készítése, és a hátsó tűzfal külső vakolata összesen 900 000 Ft-ba került (anyag+munkadj). Igazán szép
lett, méltó helyet kapott végre kisbuszunk.
Július 31. és augusztus 4. között nyolcan-kilencen, a súri gyülekezet evangélizációs sorozatán vettünk részt minden
este 8 órakor. Áldott esték voltak, köszönjük a lehetőséget.
A 6. CSALÁDI DÉLUTÁN-ra készül gyülekezetünk augusztus 27-én, vasárnap délután. Kérjük az asszonytestvéreket,
hogy akinek ereje engedi, legyen kedves süteménnyel támogatni ezt a délutánt. Vasárnap délelőtt – aki ezt jelzi –
tőlük autóval elhozzuk a parókiára a süteményt. Kérjük továbbá, hogy az alábbi feladatkörökbe, aki tud, erejéhez,
lehetőségeihez mérten kapcsolódjon be: az utcai szobában az ágyak szétszerelése, molinó és transzparensek
kihelyezése, templomtakarítás (26-án, szombaton 17
00
órakor), a Magvetés Alapítvány (gyülekezetünk alapítványa)
által elnyert sörpadok, sörasztalok felállítása (27-én, vasárnap délelőtt), sütemények kínáló tálakra rendezése
(vasárnap 13
00
órakor)
a várpalotai gyülekezetben szeptember 4. és 10. között a reformáció 500. évfordulójának kapcsán gazdag
programsorozatban lehet részünk. Erre a hétre a Thuri vár szolgál a gyülekezeti programok helyszínéül a mellékelt
meghívó szerint.
Szeptember 3-án tanévnyitó istentiszteletet tartunk. Szeptember 10-én a várpalotai Thuri várba várnak minket az
ünnepi istentiszteletre 10 órára. Ezen a napon a tervek szerint nem lenne Tésen istentisztelet, de gondoljuk át, és
a szeptember 3-i istentiszteleten fogjuk közösen meghozni a döntést ezzel kapcsolatban.
Mi újság van
(egy)házunk táján?